VLR - Vízlépcső rendszer a Dunán: Bősi vizierőmű

A legnagyobb folyó amely részben átfolyik Szlovákián a DUNA. Az öreg Dévényi vár lábánál lép Szlovákia területére.Ez egy határfolyó. Austriával 7,6 km és Magyarországgal 142 km határt képez és csak 22 km folyik átt a Szlovákia területén. A Dunának különleges szerepe van térségünkben. Nemzetközi hajóút.Néhány éve már,hogy a Majna,Rajna,Duna folyókon megnyílt a hajóút az Északi tengertől a Fekete tengerig.Táplálja a Csallóköz óriási földalatti ivóvíz készletét. Állandóan megújuló energetikai potenciál forrása.

A múltban nagy veszélyesek voltak az áradások és az árvizek.Legnagyobb jegyzett árvizek Pozsonyban az 1897, 1899, 1892, 1890, 1954, 1965-ös években voltak.Hiányos hidrológiai feljegyzések szerint a Dunán 1501-ben levonult árvíz 500 éves árvíznek nevezhető ami azt jelenti, hogy 500 évenként egyszer fordul elő.Jelentősseb jegesárvizek a Dunán az 1809,1838,1850,1876, 1929,1947,1956-os években voltak.Ezen kívül még emlékezetes jégzajlás és torlaszok 1899 és 1923-ban voltak.Az 1838-as árvíz katasztrofálisan elárasztotta Budapestet.AZ 1850-es árvíz Pozsonyt árasztotta el a Nyerges utcától a mai Óvarosháza környékéig.Súlyos jégzajlás volt még 1929-ben is.1947-ben 10 km-es jégtorlasz volt a pozsonyi öreghíd alatt, aminek következtében a felduzzadt víz áttörte a készülő Kisduna gátját és el öntötte a körülötte lévő utcákat. Mindemellet elárasztotta a pozsinyi kikötőt és Ligetfalut.AZ 1956-os pozsonyi jégtorlasz és jégzajlás nem okozott nálunk jelentős károkat, viszont Budapest alatt, Bajánál átszakította a gátat és több falut elmosott a védett területen. 

Ezekből az okoból kifolyólag már a középkorban is voltak próbálkozások a Duna szabályozására és kihasználására.1945 után tárgyalások kezdődtek Magyarországgal az árvízvédelemről, a hidroenergetikai potenciál kihasználásáról és a hajózási viszonyok javításáról Pozsony és Gönyü között.1977-ben nemzetközi szerződés aláírására került sor Csehszlovákia és Magyarország között a Bős - Nagymaros Vízlépcső rendszer (VLR) építéséről a Dunán.A VLR megépítésének céljai:

-a Csallóköz tökéletes árvízvédelmének kialakítása
-a gázlók kiiktatása Pozsony és Gönyü között a folyami hajózásból
-a Duna hidroenergetikai potenciáljának kihasználása Pozsonytól Budapestig
-jobb feltételek kialakítása a gazdasági fejlődéshez és a környező lakosság üdülésének javítása
 

Az erőmű építésének befejezése előtt a magyar fél leállította a munkálatokat a saját területén és később egyoldalúan felmondta a nemzetközi szerződést és lebontotta a már épülő nagymarosi erőművet.A nem befejezett erőmű miatt Szlovákianak óriási kára keletkezett. Szlovákia a "C" variáns megépítése mellett döntött,ami a Duna szlovákia területén való elrekesztésével és új gát megépítésével járt.Röviddel a Duna elterelése után beindult az első turbína.Az erőműnek 8 turbínája van aminek öszteljesítménye 720 MW.A bősi erőmű építésével párhuzamosan még 3 kisebb erőmű is felépült.A bősi kis erőmű (S7 nevű) a felvízcsatorna gátjában épült 1 km-re a bősi erőműtől.A felvízcsatornából az öntözési rendszer csatornájába áteresztett víz energetikai kihasználására szolgál. A Mosonyi erőmű a Magyarország területén lévő Mosonyi Dunaágba átteresztett víz energiáját használja ki.A harmadik és a legnagyobb kiserőmű a Csúnyi.Az összteljesítménye 24 MW. Az régi Dunamederbe eresztett víz energiáját hasznosítja (úgynevezett ekológiai vízmennyiség). A bősi erőművek évi termelése majdnem megeggyezik a Vágon lévő összes erőmű évi termelésével.